A római légiósok alapfegyvere a kard és a pilum volt. Ez utóbbi a nehézfegyverzetű gyalogság által használt, kb. 4-5 kg-os, 2 m hosszú kopja. Az ellenfél pajzsát célozták meg vele. Súlya lehetővé tette, hogy akár még 10 m távolságból is átszakítsa a pajzsot, használhatatlanná téve azt. A kardokat szúrásra és vágásra egyaránt alkalmas, fél méter hosszú kétélű pengével látták el. A könnyűgyalogság másmilyen fegyvereket, nevezetesen íjat (maximum 200 méterre) és dárdát (maximum 25 méterre eldobva) vitt a csatába.

Mit használtak védekezésre? A pajzsuk kezdetben kör, később pedig félhengerpalást alakú volt: a favázra bőrt feszítettek, a széleket pedig megvasalták. A törzsüket fémlemezekből kirakott mellvérttel (lorica segmentata) védték, a fejükre pedig fémsisakot húztak. A mellvért alatt gyapjúból készüllt tunikát hordtak, s az egészre egy köpenyt (sagum) vetettek; nadrágot a császárság korától viseltek, akkor is inkább a hidegebb éghajlatú provinciákban. Menetelés közben a pajzsot a hátukon vitték. Figyelembe véve, hogy ezen felül még cipeltek magukkal élelmet, táborveréshez szükséges dolgokat, stb. (erről majd később), nem csoda, hogy a csomagok súlya meghaladta a 30 kg-ot. Így napi 12-15 km megtétele 4-5 óra alatt már jónak számított!

A differenciált fegyvernemek mellett megjelent a ”nehéztüzérség” is, melynek számos fajtáját fejlesztették ki az idők során – volt alkalmuk megtapasztalni ostromlóként és ostromlottként egyaránt. A katapulta fél tonnás köveket hajított 500 méterre, a ballista pedig akár 1 km-re is; az onager két kilogrammos golyókat jutatott el legfeljebb 300 méterig. Alkalmazták még az égő olajos anyagokat és vesszőnyalábokat hajító gépeket, a scorpiókat, valamint faltörő kosokat és faltépő horgokat. Hátránya volt a hajítógépeknek az íjakkal szemben, hogy a tűzgyorsaság igen alacsony volt – bár ezt a nagy lőtáv kompenzálta.
A fent említett hajítógépeket nemcsak szárazföldön, hanem a flottánál is alkalmazták, ami rohamos fejlődésnek indult a pun háborúk alatt. A hajókat továbbá csáklyákkal szerelték fel, ami lehetővé tette, hogy a tengeren is hagyományos kézitusát vívjanak.

Folytatjuk…

Felhasznált irodalom: Az antik Róma napjai (Tankönyvkiadó, Budapest)
Kép forrása: www.historyonthenet.com