Az első világháború legnagyobb tengeri csatája
1916. június 1-én zajlott le a jütlandi csata az Északi-tengeren, a dániai Jylland-félsziget közelében, ami a legnagyobb olyan tengeri csata volt, amit csatahajókkal vívtak meg.
Az ütközet célja
Mindkét fél az ellenséges flotta nagy részének megsemmisítését tűzte ki célul. A németek ettől a britek által fenntartott blokád megszűnését várták, a britek viszont a saját kereskedelmi útvonalaikat óhajtották megóvni, valamint a blokádot továbbra is fenntartani.
Az ütközet előzményei
A már két éve tartó háború nem hozott magával semmilyen jelentősebb tengeri ütközetet: mindössze apróbb összetűzésekre került sor a felek között. Az angolok és a németek egyaránt féltek az ellenséges aknáktól, ezért mindannyian úgy tervezték, hogy hazai vizekre csalva a másik flottát, nagy erőfölénnyel megsemmisítik azt. Az "állóvízben" fordulópontot a britek által megismert német kódok, valamint Reinhard Scheer kinevezése jelentett: az új parancsnok sokkal agresszívabb elképzelésekkel rendelkezett a német északi-tengeri flottát illetően. Engedélyt kapott arra, hogy a flottával betörjön az Északi-tengerre a Skagerrak-szoros irányába (Norvégiát Dániával összekötő tengerszoros). A német rejtjelzés ismeretében az angolok felkészültek rá, hogy elvágják Scheer és flottája útját.
Az ütközet menete
Június 1-én Scheer a terveknek megfelelően Norvégia irányába hajózott. A brittek - Beatty tengernagy vezetésével - hajnali 2 óra körül vettek észre 2 német rombolót Hipper tengernagy csatacirkáló-flottájából. A brit csatacirkálók tervezésekor feláldozták a páncélvastagságot a tűzerő és a sebesség érdekében, aminek következtében a csata során számos brit hajó sorsát a lőszerraktári tűz pecsételte meg. Hippernek azonban vissza kellett vonulnia, mert időközben megjelent a brit flotta többi része Jellicoe admirális vezetésével. Mire Scheer is odaért, már a teljes "Nagy Flottával" találta megát szemben. Jellicoe ekkor a jütlandi partok felé haladva megkísérelte elvágni a németek útját. Scheer közben többször is megpróbálta áttörni az angol flotta vonalát, végül ez csupán az éjszaka leple alatt sikerült otthagyni az angol flottát. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy míg Scheer észak felé haladt, addig Jellicoe déli irányban, így az ütközet vége felé a főerők már tulajdonképpen távolodtak egymástól.
Az ütközet eredménye
A csata gyakorlatilag döntetlennek tekinthető, mert egyik fél sem tudtam az eredeti terveit megvalósítani. Ráadásul a két flotta közötti arány az ütközet után csak tovább romlott, az elvesztett brit hajók pótlása miatt (37:21-ről 24:10 a britek javára). A németek viszont eredményesebbek voltak abban a tekintetben, hogy jóval nagyobb veszteséget okoztak az ellenfélnek mind az elsüllyesztett hajók, mind a legénység tekintetében. Mindezek ellenére a britek a csata után győztesnek kiáltották ki magukat, mivel a németek menekültek el a harctérről, és többet nem is próbáltak rést venni nagyobb tengeri akciókban - a tengeralattjárók kivételével - a háború végéig.
Itt látható egy ábra a csata menetéről:
Források:
1. Ronald H. Spector: Háború a tengereken
2. Kép forrása: Wikipedia, nagyobb felbontásban itt: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/ca/Jutland1916.jpg
