A kard és a tőr együttes használata a XVI. sz-i Olaszországból indult hódító útjára. A rapier mellett elsődleges hárítófegyver maradt a XVIII. sz. közepéig. A tőrt hárítógyűrűvel és speciális keresztvassal látták el, ez alkalmas volt az ellenfél pengéjének ártalmatlanítására. A két fegyver együttes használata számtalan védekezési és támadási lehetőséget biztosított.

A tőr 1065 típusú szénacélból kovácsolt, díszes kézvédővel ellátott. A tőrpenge 43 cm hosszú, súlya 749 gramm.